Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásbefejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra,illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti;– a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti azajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...köthető; a szerződés meghosszabbításáraközbeszerzési eljárás mellőzésével akkor van lehetőség, ha a fenti, elsőbekezdés szerinti feltételek teljesültek.Végül a 2/A § rendelkezik arról, miszerint az ajánlatkérőlegalább háromévenként – független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Részben önálló költségvetési szerv beszerzései

Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó költségvetési szerv azönkormányzati hivatal, illetve az a szervezet, amelyet az alapító, illetőleg afelügyeleti szerv az Ámr. feltételei alapján annak sorol be. Abban az esetben,ha az önkormányzat valamely intézményét részben önállóan gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.