Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség van a verseny szélesítésére, azonban ennek egyértelműen ellentmond a Kbt. 55. § (6) bekezdése, ugyanis eleve azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők egyszer nézik meg az eljárást megindító hirdetményt, és hiába történik később...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...számára a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség. A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...bejelenteni. Ugyanakkor a továbbiakban elegendő a szerződéses nyilatkozat a kizáró okok hatálya alá tartozásról, ennek azonban feltétele, hogy ilyen tartalmú legyen a szerződés. Mivel a szabályozás visszaható hatályú, így az ilyen tartalom hiányában továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Feltételes eljárás esetében támogatás iránt pályázik az ajánlatkérő, mely feltétele a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Szakember helyettesítése visszalépése esetén

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére nem képes rendelkezésre állni, úgy a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése értelmében egy, az eredeti alkalmassági feltételeknek mindenben megfelelő szakemberrel pótolható a korábbi szakember, és a teljesítésbe megfelelő igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Képzettség és tapasztalat előírása alkalmassági feltételként

Kérdés: Egy szolgáltatás végzésére irányuló közbeszerzési eljárásban előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy – a szakemberekre vonatkozó alkalmassági feltételek meghatározásán felül – a teljesítésben csak bizonyos képezettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek vehetnek részt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy a szerződés teljesítésének feltételeként előírható-e további, gyakorlatilag alkalmassági feltételnek minősülő, meghatározott képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember igénybevétele. Tekintettel arra, hogy a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...bizonytalan jövőbeli esemény az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés);– feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...eseteket, mint például az előzetes tájékoztató közzétételét, mely nem jelent kötelezettséget az eljárás lefolytatására, vagy a feltételes eljárás esetében történő rugalmasabb visszalépést is részletezi a jogszabály.Amelyre azonban nem tér ki részletesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelessége a beszerzési tárgy becsült értékét úgy megállapítani, hogy az a Kbt.-ben foglal­taknak megfelelő legyen. A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] ...honlapján történő közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.
1
2
3