10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően
Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
2. cikk / 10 Kbt.-módosítás külön törvényben
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
3. cikk / 10 Szerződéskötés "második helyezett" ajánlattevővel
Kérdés: A közbeszerzési eljárásban nyertesnek hirdetett pályázó visszalépett a szerződés megkötésétől. Az ajánlatkérő ezt követően a második "helyezettel" kötötte meg a szerződést annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban ennek lehetősége nem szerepelt. Jogszerű-e ez így?
4. cikk / 10 Pályázat határidejének többszöri meghosszabbíthatósága a Kbt. 56. §-a alapján
Kérdés: Az ajánlatkérő a nyílt eljárásban meghirdetett pályázat határidejét a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva harmadszorra módosítja. A hivatkozott pontban szerepel, hogy "Ebben az esetben a 75. § (1) bekezdése nem alkalmazható". Az ajánlatkérő feltehetően a 75. §-ban szereplő, az ajánlattételi határidő egy alkalommal való meghosszabbításának nem alkalmazására gondolt. Kérdésünk: a törvény 56. §-ának (2) bekezdése alapján jogosan tette-e ezt, illetve hány alkalommal lehet erre a paragrafusra hivatkozva meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt?
5. cikk / 10 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
6. cikk / 10 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
7. cikk / 10 Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban
Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
8. cikk / 10 Igazolások azonos ajánlatkérő eljárásaiban való részvétel esetén
Kérdés: Cégünk rendszeresen ugyanannak a kiíró cégnek a pályázatain indul, nagyobb részben alvállalkozóként. Nem értjük, hogy miért kell minden pályázat alkalmával valamennyi fővállalkozó számára eredeti igazolásokat adni? (10 százalék feletti alvállalkozók vagyunk általában.)
9. cikk / 10 Szerződéskötés megtagadása
Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
10. cikk / 10 Közbeszerzés fedezete, támogatott beszerzések
Kérdés: Rendelkeznie kell-e az anyagi fedezettel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az új Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint? Milyen előírások vonatkoznak a támogatásból megvalósuló beszerzésekre? (A régi Kbt. egyértelműbb volt ebben a tekintetben.)