Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...olyan keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzési eljárás megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza.Mivel a keretszerződés lényege, hogy már az eljárás első részében minden feltétel tisztázott legyen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése.A korábbi szabályozás objektív volt, azaz a tény­állási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményezett, hogy az érintett szervezet, személy által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...ezért nem életszerű.Az új szabály értelmében letisztultabb a kép. Egyrészt azösszeférhetetlenség fennállásának feltétele, hogy pártatlan és tárgyilagosmegítélésre ne legyen képes a bevont személy vagy szervezet. Tehát attól, hogyaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...azazaz ezt követően indított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni az érintettrendelkezést.A módosítás az alkalmassági feltételek tekintetében isbevezetett változásokat.A 65. § (3) és (4) bekezdése az alábbi pontosított, illetveúj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni a feltételt. Mivel esetünkben az ajánlatkérő hiánypótoltatta amérlegeket, melyeknek az ajánlatkérő nem tudott megfelelni, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt, meghívásos, tárgyalásos (amennyiben a tárgyalásos eljárásalkalmazásának a Kbt. 124. §-a, illetve 125. §-a szerinti feltételeifennállnak), valamint a keretmegállapodásos eljárás második részébenlebonyolított közbeszerzési eljárás eredményeképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...követelményeknek;– egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és adokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek;– kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86.§-ának (3) bekezdése];– lehetetlen, vagy túlzottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...amely az építési munkákra vonatkozó alapvetőkövetelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási éshasználati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszakiengedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerintaz adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (ígypéldául hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő vagy azalvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...adattartalmát tehát ez a dokumentum határozza meg.A Kbt. 216. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ajelentkezők listára vételének feltételeit (előminősítési szempontok) ésigazolási módjait a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1)-(2) bekezdése, a 63....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
2