Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel a Kbt. 145. § rendelkezései alapján.A Kbt. 137. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet úgy is, hogy a közbeszerzés mellőzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...– közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.(5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: Önkéntesen csatlakoztunk a DKÜ által kötött központosított keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodás számos hardverterméket tartalmaz, amelyek esetén a DKÜ megjelölte, hogy mely termékek rendelhetők önállóan és melyek nem. Több KM 2 eljárást folytattunk már le a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint, sikeresen. Most olyan termékeket kellene beszereznünk szakmai szervezetünk igénye alapján, amelyek a keretmegállapodás műszaki mellékletében ’önállóan nem rendelhető’ megjelölést kapták. Az a kérdésünk, hogy a tervezett KM2 eljárásban – hivatkozva a korábbi szerződésekre – kérhetjük ezek szállítását?
Részlet a válaszából: […] ...alkot egységes egészet. Ennélfogva a KM2 eljárás és az abban megkötésre kerülő egyedi szerződés közbeszerzési jogi és tartalmi feltételeit, kereteit, az ajánlattételre vonatkozó előírásokat, a rendelhető termékek körét stb. részben a Kbt. szabályai, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.A Kbt. 166. § (5) bekezdés nyitófeltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási pert indítottak. A felfüggesztés célja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...az egy vagy több ajánlattevővel történő keretmegállapodás megkötését választotta-e, másrészt attól, hogy a keretmegállapodás minden feltételt tartalmaz-e az adott közbeszerzés megvalósítását illetően.Amennyiben a keretmegállapodás az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzéséhez nem elég az, ha egyes ajánlatok, hanem mindegyik ajánlat értéke meg kell, hogy haladja a fedezet mértékét.Lényeges feltétel, hogy a fedezet összegének a Kbt.-ben szabályozott módon igazoltnak kell lennie, azaz főszabály szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...ami esetünkben azért érdekes, mert szükségessé teszi jogorvoslat esetében az ajánlati kötöttség fenntartására vonatkozó kérdés feltételét.A Kbt. 131. § (7) bekezdés az alábbiak szerint fogalmaz: "131. § (7) Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakember mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéskötési feltételt a Kbt. nem szabályozza, sőt az ajánlatkérők gyakran az alkalmassági követelmények meghatározása helyett egyfajta helyettesítőként használják. Ennek következménye a kérdésben is jelzett bizonytalanság, mely szerint nem minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
1
2
3
10