Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...Egyrészt a 41/C. §-ában felsorolja, mikor lehet esetileg eljárási cselekmények vonatkozásában eltérni, ahol a 41/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak. Másrészt a 41/C. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eljárási cselekményeket, melyeket biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...honlapján történő közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése, azaz a nyilvánosság biztosítása. A 39. § (2) bekezdése csak nagyon szűk körben, a 41/C. §-ban foglalt feltételek fennállása esetében lesz alkalmazható.A törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
Részlet a válaszából: […] ...részvételi jelentkezések (a továbbiakban: ajánlat) bizalmas jellegének megőrzését – 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja.Fentiek feltételezik a megváltoztathatatlanságot és a letagadhatatlanságot, azaz hogy az ajánlatkérő tudja igazolni, hogy ő küldte, és hogy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...második része vonatkozásában: a Kbt. 303. §-aalapján a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, adokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározottrészét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.