7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére
Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
2. cikk / 7 Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
3. cikk / 7 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
4. cikk / 7 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
5. cikk / 7 Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
6. cikk / 7 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
7. cikk / 7 Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?