Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ad lehetőséget:Az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Alkalmassági feltétel előírása a szerződéskötés időpontjára

Kérdés: Előírható-e a dokumentációban egy alkalmassági feltétel úgy, hogy annak az ajánlat benyújtásának időpontjában még nem kell megfelelni, de az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződéskötés időpontjában az előírt alkalmassági feltételnek megfelel majd?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az eljárásban legalább egy, az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt elő­írni.A (2) bekezdés értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Külön alkalmassági követelmény az ajánlattevőre és az alvállalkozóra

Kérdés: Lehet-e külön alkalmassági követelményt meghatározni az ajánlatkérőre és alvállalkozójára?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az eljárásban legalább egy, az a)-c) pontok (műszaki,illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy, a d) pont (pénzügyi ésgazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelménytelőírni.A (2) bekezdés értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevő és a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozójának pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltétele körében azajánlatkérő köteles előírni– annak pénzintézettől származó vagy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.