37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Eljárási dokumentumok módosítása
Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
2. cikk / 37 Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén
Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
3. cikk / 37 Szakemberek közötti átfedés kizárása
Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
4. cikk / 37 Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által
Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
5. cikk / 37 Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél
Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
6. cikk / 37 Gyártó bejelentése a közbeszerzésben
Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
7. cikk / 37 Műszaki-szakmai alkalmassági szempont mellőzhetősége a felhívásból
Kérdés: Az év elején megjelent uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívása alapján szeretnénk ajánlatot tenni. A felhívásból úgy látjuk, hogy az ajánlatkérő nem írt elő műszaki-szakmai alkalmassági szempontot, ugyanakkor ennek indokát nem adta meg. A dokumentációt még nem váltottuk ki, mert úgy látjuk, hogy így bárki indulhat a tenderen, a mi referenciánk és felkészült szakembergárdánk nem jelent számunkra előnyt. Mit javasolnak, kérdezzünk rá erre az ajánlatkérőnél? Jogszerű így ez a felhívás?
8. cikk / 37 Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége
Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban előírt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
9. cikk / 37 Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között
Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
10. cikk / 37 Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén
Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)–(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
