Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő vagy annak tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy alkalmazottja; vagy.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő. Technikai értelemben az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben a felolvasólap nyilvános, mely az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők számára elérhető, és meg is nyitható. Nem csupán a bontási jegyzőkönyvet látják az ajánlattevők, hanem magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...titokká, melynek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő részére.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak (élelmiszerek, irodabútorok). Szempont, hogy tipikusan egy, az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében.– A szolgáltatások hasonlósága esetében elegendő, hogy általánosságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak (élelmiszerek, irodabútorok, olyan áruk, melyeket tipikusan egy adott területen működő gazdasági szereplő tartana az árukészletében). Például a C-574/10. számú ügyben az Európai Bíróság a szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.