Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, mint amely az alapügy tárgyát képezi, és amely nem teszi lehetővé a gazdasági szereplők számára, hogy jogorvoslati kérelmet terjesszenek elő az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezet bevonása a teljesítésbe II.

Kérdés: Mi a teendőnk, ha egy referenciát benyújtunk kapacitást nyújtó szervezetként, de utána szeretnénk a teljesítésben részt venni? Nekünk is van referenciánk, de nem olyan mértékű, amit az ajánlatkérő eredetileg meghatározott. Nyújtsuk be a saját referenciánkat is a teljesítés során igazolásként, és akkor végezhetjük a munkát?
Részlet a válaszából: […] ...követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
Részlet a válaszából: […] ...szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel – a) és b) pontok.A 114. § (2) bekezdése általános értelemben szól a gazdasági szereplő nyilatkozati kötelezettségéről, továbbá a 115. § (6) bekezdése a hiánypótlás keretében újonnan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Dokumentum szerkezetének megváltoztathatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő katalógust kért be, de a katalógus felépítése változik, és keretmegállapodásos eljárásban vagyunk, akkor van-e lehetőség a katalógus felépítésén változtatni az esetben, amikor az ajánlatkérő újraversenyeztet?
Részlet a válaszából: […] ...fel, mely lehetővé teszi azt, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részében, az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva, a gazdasági szereplők ismételten benyújthassák elektronikus katalógusaikat [109. § (6) bekezdés a) pont].A Kbt. 109. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...részvételre jelentkezőnek, vagy alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie."A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági szereplő jegyzéken való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...csak elektronikusan lehet eljuttatni a Közbeszerzési Hatóság részére.A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha magából a törvényből más nem következik – írásban történik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

TBT mint alkalmassági feltétel előírása

Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt a (6)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel. A jegyzéken– a Mavtv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Előzetes minősítés

Kérdés: Mit jelent nemzetbiztonsági beszerzésnél az előzetes minősítés? Ki kezdeményezheti?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdéssel érintett beszerzésieljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként kizárólag a jegyzékre felvettgazdasági szereplő vehet részt. A jegyzéken– az Mavtv. szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (atovábbiakban: TBT)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. felhatalmazó rendelkezése a kérdésbenfoglaltakkal kapcsolatban így szól. Felhatalmazást kap a kormány, hogyrendeletben szabályozza a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági,nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.