A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével azon gazdasági társaság, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...jogesetet találni a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető sikeres öntisztázások megbízhatósági határozatai között. Például egy gazdasági társasággal szemben hasonló ügyben hozott döntés megfelelő alapul szolgál a válasz megadására.Az érintett ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag – Kbt. 179...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...vagy közvetlenül 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek;– a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv-törvény) definiálja a kis- és középvállalkozás fogalmát, tovább részletezi, mi minősül partner- vagy kapcsolt vállalkozásnak. Az alábbi 3-4. §-ok definícióit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Egyéni vállalkozás meghívhatósága hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást folytat le. Lehet-e meghívott ajánlattevő ebben az eljárásban egyéni vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...2. §-a értelmében az egyénivállalkozás vállalkozásnak minősül. Az 5. pont szerint ugyanis vállalkozás: az egyénivállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízitársulat, avíziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossága társulat.A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet ajánlatkérői minősége

Kérdés: Cégünk a 100 százalékban állami tulajdonban lévő erdőgazdálkodási zrt.-k egyike, a tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. gyakorolja felettünk az állam képviseletében. Nem költségvetési támogatásból működünk, hanem saját gazdálkodási tevékenységünkből eredő bevételeinkből, amelyből az állami költségvetésbe is befizetünk. Beletartozunk-e a Kbt. klasszikus ajánlatkérői közé, vagy csak támogatásból megvalósuló beszerzéseink esetén kerülünk a Kbt. hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...cél megvalósulása, esetleges monopolhelyzet fennállásánakvizsgálatát követően lehet megállapítani, hogy az érintett gazdasági társaságaz irányelvek és egyben a törvény hatálya alá tartozik-e, avagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Gazdasági társaság ajánlattevőben többségi tulajdonosként szereplő cég vizsgálata

Kérdés: Egy cégkivonatból az derül ki, hogy X kft.-nek az Y kft. többségi tulajdonosa. Be kell ekkor kérnem hiánypótlásban Y kft. cégkivonatát, és a Kbt. 60-61. §-okban meghatározott körülményekre leellenőrizni az X kft.-t?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre nincs szükség, másik jogi személyt az ajánlatkérőnem vizsgálhat, hiszen nem a többségi tulajdonos az ajánlattevő. Ahol ennekegyáltalán szerepe van, az a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett 20/A.§-ának új (2) bekezdése.A 20/A. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet a válaszából: […] ...szervezetnek minősül az állami vállalat, az egyébállami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európaiszövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés,az európai gazdasági egyesülés, az európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
2