9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén
Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
2. cikk / 9 Egybeszámítás informatikai rendszer bevezetése tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Szeretnénk bevezetni egy informatikai rendszert, illetve a bevezetés után gyakorlatilag azonnal szükségünk lesz supportra is. Ezt elvileg akár a bevezető cég is el tudná végezni. Egybe kell-e számítani a két beszerzési tárgyat, amikor az egyik áru és a másik szolgáltatás? Milyen EUB-döntéseket érdemes megnézni hasonló kérdés eldöntésekor?
3. cikk / 9 Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás
Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
4. cikk / 9 Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
5. cikk / 9 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
6. cikk / 9 Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
7. cikk / 9 Egybeszámítási kötelezettség építési beruházásoknál
Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?
8. cikk / 9 Építési beruházás a közbeszerzés rendszerében
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?
9. cikk / 9 Szakértelem építési beruházásnál
Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban az "építési beruházás tárgyában az adott szakterületen..." meghatározás? Például kórházépítésnél szakértelemmel az orvos rendelkezik?
