Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...tükrében. A törvény még csak példálózóan sem nevesíti az elfogadható intézkedéseket, hanem azokat teljes egészében a joggyakorlatra bízza, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a kizárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezet által megtett konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrizni."A nem hazai letelepedésű ajánlattevők esetében ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azonos a szabály, mint a hazai letelepedésű ajánlattevők esetében, azaz a c) pontot az EKR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...is az egyes konzorciumi tagok vonják be, és ennek megfelelően felelnek is azért, hogy nem tartoznak a kizáró ok hatálya alá. Gyakorlatilag minden egyes nyilatkozatot megtehet a képviselő az egyes gazdasági szereplők nevében, azonban minden esetben rendelkeznie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyújtania az ajánlattevő számára. Megjegyezni kívánjuk, hogy nem feltétlenül irányadó a fenti hiánypótlás-ellenőrzési gyakorlat, de szükséges figyelembe venni mindegyik piaci szereplőnek, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont részletes leírásáig, vagy a beszerzési tárgy részletes leírásáig a hazai gyakorlat túlzó tartalmat követel meg az ajánlatkérőktől, akik (amelyek) egyre több rövidítéssel, szóközhiánnyal igyekeznek megoldani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hivatkozás a köztartozásmentes adatbázisra az EKR-ben

Kérdés: Amikor kitöltöm az EKR-ben az EEKD-t, akkor a NAV-os kizáró oknál más a tartalom. Ebben az esetben is be kell írnom a köztartozásmentes adatbázist? Ha igen, akkor az URL című sorba?
Részlet a válaszából: […] ...akkor nullás adóigazolást szükséges rendelkezésre bocsátani a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése szerinti igazolások benyújtásakor.Gyakorlattá vált, hogy az ajánlatkérők további információval egészítették ki az EEKD-t, például ebben az esetben a vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...szakember bevonása is külső segítséggel történjen, melyet a hiánypótlási szabályok is erősítenek. Az alábbi hiánypótlási szabályok gyakorlatilag azonos módon járnak el a kapacitást biztosító szervezet cseréje és az értékelésben részt vevő szakember cseréje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.A fenti gyakorlat tehát lehetővé teszi a szakember vizsgálatának akár párhuzamosan alkalmassági követelményként és értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése alapján erkölcsi bizonyítvány benyújtásától, bár az Alkalmassági rendelet alapján a közbeszerzésben már gyakorlat alakult ki. A két szabályrendszert tehát külön kell kezelni, és függetlenségéből adódóan nem hivatkozni Vbt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
2
3
4