Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a beszerzés konkrét körülményeitfigyelmen kívül hagyva alkalmazza.A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság eddigigyakorlata szerint a ponthatárok közötti pontszámok kiosztása akkor felel meg aKbt. előírásainak, ha – az ajánlatkérő nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Az ár aránya a részszempontok meghatározása között

Kérdés: Van-e a Döntőbizottságnak állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az összességében legelőnyösebb elbírálásnál a részszempontok közt az ár milyen arányban szerepelhet – például 50 százalék, illetve mi a kialakult gyakorlat ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...azajánlatkérő, ez esetben alszempontonként azok – tényleges jelentőségévelarányban álló – súlyszámát is meg kell adni.]Kialakult gyakorlatról a kérdéssel kapcsolatban azért nemlehet beszélni, mert nincs "jó" meg "rossz" értékelési rendszer és súlyszám....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...hogymind a legjobb, mind a legrosszabb ajánlatként értékeli az ajánlatkérő azajánlatot, és a középértéknek megfelelően pontozza le. Gyakorlatilag ennek nincsjelentősége (amennyiben irreális kötelezettségvállalás stb. nem áll fenn), azaza pontozás a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.