EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021. 09. 30.), az uniós és a hazai ítélkezési gyakorlat alapján, továbbá az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezetekkel egyeztetve, meghatározza azokat az elsődleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...elvet választotta, hogy mivel 2026. június 30-ig fennmarad a FAKSZ-névjegyzék, amelyen szakmai követelményeknek megfelelő és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek szerepelnek, az ÁKSZ-kötelezett ajánlatkérők az ÁKSZ-köteles közbeszerzések közül árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...feltételrendszer azért tér el a 141. § (4) bekezdés szerinti szabálytól, mert a (2) bekezdésben nem kell indokolni a változást, gyakorlatilag automatikusan megvalósítható a %-os bővítés.Ezért a (3) bekezdés korlátja szigorúan értelmezendő, és amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandók, továbbá a törvény 75. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.Az eljárás lebonyolítása során tehát gyakorlatilag ugyanazokat a jogintézményeket kell alkalmazni, mint az uniós, illetve nemzeti rezsimben. Mozgástér például abban van, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetett -kérdésben szereplő – ajánlás túlterjeszkedik a Kbt. nyújtotta kereteken, az nemegyértelmű, és alkalmas a piaci szereplők gyakorlatának deformálására, annakellenére, hogy az ajánlás éppen a gyakorlat egységesítése érdekében született.Mivel a KT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...iratrészt, különösen akkor nem, ha ez formai hibának minősülne.Megjegyezzük, hogy tapasztalataink szerint az ajánlattevői gyakorlat kreatívabban a tekintetben, hogyan tegye egyértelművé, hogy az ajánlat mely részeiminősülnek üzleti titoknak. (A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.