Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az Integritás Hatóság elemző és javaslattevő feladatokat lát el, amelynek keretébena) integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat,b) évente elemző integritásjelentést készít,c) évente és eseti jelleggel ajánlásokat ad ki.Ezen túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...működő vállalkozások esélyei a legjobbak, hiszen esetükben nem merülnek fel árdrágító szállítási, kitelepülési költségek. A gyakorlatban még mindig bizonytalanság övezi, hogy az ajánlatkérő köteles-e összeférhetetlenség miatt kizárni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...kell nyújtania az ajánlattevő számára. Megjegyezni kívánjuk, hogy nem feltétlenül irányadó a fenti hiánypótlás-ellenőrzési gyakorlat, de szükséges figyelembe venni mindegyik piaci szereplőnek, hogy az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségét nem eredményezheti, így a hiánypótlási felhívás nem sérti a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdését. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag az EEKD III. részének kitöltését nem teszi szükségessé a jogorvoslati fórum, még olyan mértékben sem, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] ...későbbiekben, ha továbbra is az ajánlatkérő döntésén múlik a figyelembevétel, ennek vélhetően együtt kell járnia a Döntőbizottság gyakorlatának változásával, amely a kizáró okra egyértelműen utal. Ennek hiányában az ajánlatkérőnek ismernie kell az adott esetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységére, ahivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzésigyakorlatra és annak igazolására, a hivatalos közbeszerzési tanácsadóknévjegyzékére, annak vezetésére, valamint a névjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...mégpedig a megkötést követően haladéktalanul, továbbá öt évig folyamatosanelérhetővé kell tenni azt. Fentiek alapján tehát gyakorlatilag minden olyan adat isnyilvános lesz, mint például az üzleti titkot nem tartalmazó része a nyertesajánlatnak, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, továbbá legalább hároméves – külön jogszabálynak megfelelően – igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.