Konzorciumi tagok felelőssége biztosítás tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Közös ajánlattétel történik egy biztosítási szolgáltatásra, és az ajánlattevők együttműködési megállapodást kötnek erre az esetre, ha a Bit. törvény azt mondja, hogy előre rögzített arányok mellett kell teljesíteni a szolgáltatásokat, és vállalni a kötelezettséget. Ugyanakkor a Kbt. és a Ptk. arról szól, hogy egyetemleges felelősségük van a közös ajánlattevőknek a külső jogviszonyaikban. Ebben az esetben mi a hierarchia a két jogszabály között? Mindenképpen egyetemleges felelősségnek kell lennie a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...mely a következők szerint szól: a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.A fenti gyakorlat biztosítási szerződéstől függetlenül elterjedt, mivel ha konzorciumi megállapodás rögzíti a teljesítési feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése – a)-g) pontok.A KEF-portálon található árak tehát gyakorlatilag megfelelnek a közbeszerzési törvény 28. § a), b) és g) pontjaiban foglaltaknak, hiszen előzetes ajánlatnak tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] Igen, a határozatlan időtartamra vonatkozó szerződésmegkötését is lehetővé teszi szabályozásunk. A félreértést a becsült értékmeghatározására vonatkozó szabály jelentheti, de ennek ellenére a szerződésbenmeghatározott hatály – akár három, akár nyolc évre, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Bonyolító cég költségének forrásai

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kötelezettségek vállalásátóltörténő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásosszerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a törvény a 11. §(1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abírálóbizottság – a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlatiismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete – a kiíróval kötöttmegállapodás szerint végzi munkáját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.Abban az esetben tehát a gyakorlatban nem merülnek fel a kérdésben felvetett problémák, ha az ajánlatkérő a Kbt. fenti – és későbbi szakaszaiban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.