Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandók, továbbá a törvény 75. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.Az eljárás lebonyolítása során tehát gyakorlatilag ugyanazokat a jogintézményeket kell alkalmazni, mint az uniós, illetve nemzeti rezsimben. Mozgástér például abban van, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...kiválasztása eseténalkalmazható módszerekkel és az ajánlatok elbírálásával, azonban az ajánláselsősorban elvi síkon marad, néhány gyakorlati tanáccsal ellátva azajánlatkérőket – KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Rangsorolás megváltoztatása keretmegállapodásnál

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyifeltételét.Az ajánlatkérő tehát az eljárás során változtatott azeljárás szabályain, amit nem tesz lehetővé a Kbt. Ez gyakorlatilag máseljárástípusra való áttérés, hiszen az eljárás második részének lebonyolításaolyan feltételekkel történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a beszerzés konkrét körülményeitfigyelmen kívül hagyva alkalmazza.A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság eddigigyakorlata szerint a ponthatárok közötti pontszámok kiosztása akkor felel meg aKbt. előírásainak, ha – az ajánlatkérő nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. gyakorlatilag leírja e sajátos tárgyalási lehetőségszabályait, amelyek a következők.Az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően tárgyalást kezdeményezhet akkor, ha– egyik ajánlattevő sem, vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.