26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Értékelési szempontok együttes alkalmazása
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk fénymásoló gépet vásárolni. Arra gondoltunk, hogy a fénymásoló beszerzési árát értékelnénk, és mellette a működtetés költségének nagyságát is megjelölnénk értékelési szempontként, hogy alacsony áron gazdaságosan működő eszközt vehessünk. Lehetséges a költség- és az árértékelési szempontot együttesen alkalmazni?
2. cikk / 26 Árindokolás szempontjai
Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
3. cikk / 26 Többszörös értékelés tilalma azonos időintervallum között, azonos szakember esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként két különböző jogosultság meglétét írta elő (M.1. és M.2.), értékelési szempontként pedig az ezen jogosultságok megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalatot értékelt (M.1-hez bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat, illetve M.2-höz bemutatott szakember jogosultságának megszerzéséhez szükséges gyakorlati időn felüli többlettapasztalat). A szakemberek közötti átfedés megengedett, azonban a párhuzamos munkavégzések időtartamát az ajánlatkérő csak egyszer veszi figyelembe. Ha egy fő szakemberrel kerül igazolásra a két alkalmassági követelmény (azaz M.1. és M.2. is), akkor az értékelés során a párhuzamos szakmai többlettapasztalat figyelembe vehető-e mindkét értékelési szemponthoz, vagy csak azon szakmai többlettapasztalat időtartama kerülhet értékelésre, ahol nincs átfedés? Azaz egy szakember párhuzamos (de különböző területen szerzett) többlettapasztalata értékelhető-e mindkét értékelési szempontnál, vagy itt is érvényes az, hogy párhuzamos munkavégzések csak egyszer vehetők figyelembe (még akkor is, ha különböző területen dolgozott a szakember párhuzamosan)?
4. cikk / 26 Eljárás fordítás pontatlansága esetén
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
5. cikk / 26 Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban
Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
6. cikk / 26 Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése
Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
7. cikk / 26 Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben
Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
8. cikk / 26 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
9. cikk / 26 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
10. cikk / 26 Ajánlati ár aránytalanul alacsonynak minősítése
Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban előírta, hogy amennyiben a becsült értéktől több mint 30 százalékban eltér az ajánlati ár, akkor azt aránytalanul alacsonynak minősíti. Van ehhez joga az ajánlatkérőnek?