Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is foglalkoztunk.A Kbt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...tételét. A 61. § (5) bekezdés külön-külön teszi szükségessé a becsült érték, tárgy és a mennyiség meghatározását, azaz gyakorlatilag csak technikai értelemben tekinti azt egy eljárásnak részekre bontás esetén. A (6) bekezdés az egyes részek kapcsolatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Nyertes pályázó ajánlatának elküldése a kérelmezőnek

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] ...más rendelkezésére bocsátja az ajánlatkérő. Ezért hívjákiratbetekintésnek, nem iratmegküldésnek. A fentiekben jelzett gyakorlatsajnálatos módon gyakori, legyen szó megküldésről, vagy akár ajánlatokfénymásolásáról.Az alábbiakban idézett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk az első kérdésre: az ajánlattevő arra kérdezhetrá, és az ajánlatkérő arról adhat tájékoztatást a hivatkozott rendelkezésszerint, hogy a nyertes ajánlat mely elemében volt jobb, előnyösebb, mint akérdező ajánlattevő ajánlata. Ezek az adatok, információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.