Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...változhat hiánypótlás keretében, ha a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra, azaz szakképzettségben, szakmai gyakorlati időben vagy személyes referenciában – attól függően, hogy mi kerül az adott eljárásban értékelésre – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásra anélkül, hogy bármilyen összhang lenne az egyesszabályok között. Fenti esetben a közbeszerzési piac rutinja, gyakorlatakialakítja a megoldást addig, amíg a jogalkotó nem lép a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...közötti szerződés hivatott ezt a kérdéskört rendezni.Az ajánlattevő és alvállalkozó közötti szerződésektekintetében eddig kialakult gyakorlatot az új törvényi szabályok nyilvánvalóanát fogják alakítani. Az új szabályokat a Kbt. 305. §-a tartalmazza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...legalább akövetkező feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőlegvezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, ésigazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladatellátására:– felelős műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...kell.A szabályok alkalmazása azonban közbeszerzési eljáráslebonyolítása esetében irányadó. A közbeszerzési törvény 2/A. §-a gyakorlatilagazt mondja ki, hogy nem tekinthető szerződésnek az a megállapodás, amelynekjellemzőit az (1)–(4) bekezdés tartalmazza. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.