Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az, hogy míg a Ptk. alapján egyoldalú jognyilatkozattal lehetséges a beszámítás, addig a Kbt. az elismerés megkövetelésével ezt gyakorlatilag kizárja.Amennyiben az ajánlatkérő késedelmi kötbért akar beszámítani, akkor 3 konjunktív feltételnek kell teljesülnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett – az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket – amelyeket már új alvállalkozók végeztek el – tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...melyet a fenti jogvita miatt nem fizethet ki az ajánlattevőnek. Jellemzően ebben az esetben meg szoktak egyezni a felek, hiszen mindkét fél gyakorlatilag hitelezi a teljesítést egészen addig, amíg megegyezés nem születik, és konszenzus alapján az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak, még ha ebben a felek meg is egyeznek, hiszen ez olyan jogot biztosít az ajánlatkérőnek, mely független a teljesítéstől, gyakorlatilag attól el is válik, bár vélhetően nem ez lehetett a felek eredeti célja.A ce) pont esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Szerződésmódosítás kormányrendelet változása miatt

Kérdés: A 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-a módosult, illetve új 32/B. § lépett hatályba. Szükséges-e a meglévő szerződéseket módosítani, illetve mi az újdonság a régi szabályokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki.A továbbiakban tehát nem az adózás rendjéről szóló törvény alapján kell eljárni. Valójában a változás követi a piaci gyakorlatot, és bár az építési rendelet új 32/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja közötti vagylagos szabály nehezen olvasható ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Számlaellenőrzésre vonatkozó új szabályok

Kérdés: Mi értelme van a számlaellenőrzés fenntartásának? Ez csak az építésnél lesz így, vagy a kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozik (például karbantartás)?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet tartalmazza,amely hasonlít a korábbi Kbt.-ben alkalmazott, de a gyakorlatban nehézkesenműködő fizetési modellre.A rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérőként szerződő fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően

Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
Részlet a válaszából: […]  Ha a szerződésből indulunk ki, akkor ketté kell bontani aszámlát, ami egyben a Kbt. logikájából is következik. Ha azonban a szállítómegelőlegezi az alvállalkozói kifizetéseket, azon nyilatkozattal együtt, melyarról szól, milyen összegre és mely alvállalkozók jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Igények az ajánlatkérő nemfizetése esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem fizeti ki a számlát, mit tehetünk? Automatikusan benyújtható inkasszó a számlája terhére? Vagy pereljük be? És ha ebből kárunk van, azt érvényesíthetjük?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőnek beszedési megbízásbenyújtására a Kbt. 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlájaterhére. A gyakorlatban azonban olyan helyzettel is találkozhat például azajánlattevő, mint az alábbi megtörtént eset, melynek során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-a rendelkezik a közbeszerzési szerződésselkapcsolatosan a teljesítés és a fizetés kérdéseiről. Az új rendelkezések 2010.szeptember 15-étől hatályosak. Ezek a szabályok, véleményünk szerint, kógensjellegük miatt már nem teszik lehetővé előleg fizetését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...közötti szerződés hivatott ezt a kérdéskört rendezni.Az ajánlattevő és alvállalkozó közötti szerződésektekintetében eddig kialakult gyakorlatot az új törvényi szabályok nyilvánvalóanát fogják alakítani. Az új szabályokat a Kbt. 305. §-a tartalmazza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem "hiánypótoltatható" – összevetve a Kbt. márismertetett 88. §-ával. A Kbt. az ajánlati biztosítékot ebből a szempontbólgyakorlatilag elkülönítetten kezeli, az nem az ajánlat eleme, hanem – mint írtuk- annak a feltétele, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
2