Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 18. §-a valójában olyan szabályt fogalmazott meg, mely rendkívül könnyen félreérthető vált. Gyakorlatilag felhívta arra a figyelmet, hogy hogyan mentesülhet a tervező, amennyiben az előkészítésben, kivitelezésben egyéb módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a szerződésmódosítás esetében hol van az a határ, amely már nem definiálható közbeszerzési jogsértésként, melyet a joggyakorlat hazánkban rugalmasan alakít.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...működő vállalkozások esélyei a legjobbak, hiszen esetükben nem merülnek fel árdrágító szállítási, kitelepülési költségek. A gyakorlatban még mindig bizonytalanság övezi, hogy az ajánlatkérő köteles-e összeférhetetlenség miatt kizárni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...fórum, mely döntésre nincs hatással az, hogy az ajánlatkérő a szerződés előkészítésekor mit gondolt a kiemelten fontos közérdekről. Gyakorlatilag ez egy utolsó érv lehet az ajánlatkérő számára, amennyiben jogszerűtlenül kötött szerződést a pandémiás időszak alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR-be, illetve azon kívüli más rendszerben előzetesen közzéteszi véleményezésre. Ebben a vonatkozásban a kérdésben jelzett gyakorlatnak különösen nincs akadálya. Az EKR-ben megvalósított véleményezés pedig strukturáltabb formában teszi lehetővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...§ (6) bekezdése tartalmazza a szerződésmódosítások lehetőségére vonatkozó azon szabályt, amely szerint minden, az uniós bírósági gyakorlatban kidolgozott feltételrendszer szerint nem lényeges módosítás megengedett. Egy vállalkozási szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...eset tehát segít annak elhatárolásában, milyen formában és módon van lehetőség a tervezőt igénybe venni az ajánlattétel során, azaz gyakorlatilag bevonni az ajánlattételbe.A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban szigorúbban értelmezte a kormányrendelet 18. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...aki összeférhetetlen. Mindenkit, akivel valaha kapcsolatban voltakvagy vannak, nincs lehetőség kizárni az ajánlattételből, ezért a gyakorlatban,ha kiderült az összeférhetetlen helyzet, a tagok lecserélték. Abíráló­bizottsági tagok összeférhetetlenségi nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...bevonásának, de a jelenleg hatályos szabályozás- az említett bekezdés hatályon kívül helyezése folytán – ezt nem teszilehetővé. A gyakorlatban többnyire a tervező nem nevesített alvállalkozókéntkerül bevonásra, ám ez sem teljesen jogszerű, de kevésbé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2
3