Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben az ajánlatkérő azt is előírja, hogy az ajánlattevőnek hány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...fórum, mely döntésre nincs hatással az, hogy az ajánlatkérő a szerződés előkészítésekor mit gondolt a kiemelten fontos közérdekről. Gyakorlatilag ez egy utolsó érv lehet az ajánlatkérő számára, amennyiben jogszerűtlenül kötött szerződést a pandémiás időszak alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...szándékos volt-e.Jelen esetben − a Kbt. kógens rendelkezése miatt − a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni. A KDB joggyakorlata szerint a bírság az ajánlatkérőre vonatkozóan kerül kiszabásra, jelen esetben tehát a moratóriumi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés Kbt.-be vagy végrehajtási rendeletébe ütközőteljesítéssel kapcsolatos jogi kérdések számukat tekintve elenyészőek a hazaigyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...számítottnyolc napon belül fellebbezésnek van helye. (Másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblajár el.)[A fentiekben ismertetett eljárásfajta a gyakorlatbanmeglehetősen gyorsítja a törvénytelenségek orvoslását kirívó jogszabálysértésekesetén.A fentiekhez szorosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Jogorvoslat a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Építési beruházás közbeszerzési eljárása során nyertes pályázó 10 százalékot meghaladó mértékben alkalmaz egy olyan alvállalkozót, aki az eljárásban ajánlattevő volt, tehát az ajánlatadáskor nem nevezhette meg azt. Mindez csak a teljesítés során jut tudomásunkra. Nekünk, mint az eljárás egyik ajánlattevőjének van-e lehetőségünk, és milyen módon jogorvoslatot kezdeményezni, mivel ez a Kbt. előírásaiba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges, éskivételesen új, 10 százalékot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozóis igénybe vehető.Természetesen a gyakorlatban lehetséges, hogy a korábbiversenytársat a nyertes ajánlattevő a Kbt. 304. § rendelkezéseinek betartásávalaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Szerződéskötés Döntőbizottság általi megtiltásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Kbt. 332. §-ának (1)–(3) bekezdéseialkalmazandók, amelyek a következő előírásokat tartalmazzák. A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügybenkérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzésieljárás (vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...A Közbeszerzési Döntőbizottság az indokolatlanul magaseljárási költség összegét mérsékelheti. Döntését indokolni köteles.A gyakorlatban a Döntőbizottság például az önkormányzatok ésa közszolgáltatók esetében differenciáltabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Hamis adatszolgáltatás következményei

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás miatti kizáró okot a Kbt. 60. § (1)bekezdésének f) pontja állapítja meg, amely szerint nem lehet ajánlattevő vagyalvállalkozó az, aki korábbi – három évnél nem régebben lezárult -közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
2