A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...elvet választotta, hogy mivel 2026. június 30-ig fennmarad a FAKSZ-névjegyzék, amelyen szakmai követelményeknek megfelelő és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek szerepelnek, az ÁKSZ-kötelezett ajánlatkérők az ÁKSZ-köteles közbeszerzések közül árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...stb., vagy éppen a Kbt. 27. § (3b) bekezdés alapján ÁKSZ-szal, FAKSZ-szal, nincs névjegyzékhez, képzési feltételekhez, szakmai gyakorlathoz stb. kötve a közbeszerzési szakértelem biztosítása;– másrészt nincs a továbbiakban különbségtétel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] ...kell meghatároznia a felelősségbiztosításra vonatkozó követelményeket, így a rendelkezésre állás időpontját is.A módosított szabály gyakorlatiasabb megközelítést tesz lehetővé, mivel biztosítja az ajánlatkérő számára, hogy az adott közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szerződésmódosítás jogszerűsége szerződéstől eltérő előlegigény esetén

Kérdés: A szerződés rendelkezései szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül igényelheti az előleget. A nyertes ajánlattevő a szerződés hatálybalépését követő 5 napon belül nem igényelte az előleget, ám a szerződés hatálybalépését követően, 2 hónap múlva, a gazdasági nehézségekre hivatkozással, szeretné mégis lehívni azt. Mivel az előleg igénybevételét a szerződés szabályozta, lehetséges ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...pedig akkor lényeges, ha az eredeti feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg a módosítás. Az ítélkezési joggyakorlat az ellenszolgáltatás kifizetésének szabályait érdemi feltételnek tekinti, mivel az az eljárást megindító felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...esetén automatikusan azzal a hatással járna, hogy megszüntetné mind ezen eljárást, mind pedig az azt követő eljárásokat, és így gyakorlatilag megfosztaná őket annak bármely lehetőségétől, hogy az ilyen közbeszerzési szerződés keretében versenybe szálljanak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...kötni, avagy inkább az egységes beszerzés megvalósításának törvényi feltételei állnak fenn. A következetes döntőbizottsági gyakorlat tükrében szakmai, gazdasági, műszaki, minőségi vagy a szerződés teljesítésével összefüggő más szempontok mérlegelhetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

In-house cég részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan kell a saját cégnek részt vennie az eljárásban a Kbt. 12. § (4) bekezdésének új szabálya szerint? Van erre egyéb szabályozás, vagy a kapacitást biztosító szervezetekhez hasonlóan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...merüljön ki például. Ezért is hivatkozik a továbbértékesítésre is maga a 12. § (4) bekezdés, aminek lehetővé tétele esetében gyakorlatilag forgalmazóként jelenne meg az in-house szervezet, mely köztes szereplő tevékenysége nem képvisel hozzáadott értéket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége a részek közötti átcsoportosításra. A két rész így valójában úgy funkcionál, mintha két külön eljárás lenne, azaz gyakorlatilag csak technikailag vannak összekötve, mivel azonos hirdetményben jelentek meg az eljárás megindításának részletei....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...mely nyilatkozatot nem kell, hogy közjegyző hitelesítsen. Összességében a mérleg szerinti eredmény fokozatosan kikopott a hazai joggyakorlatból, hiszen előírása viszonylag avítt szemléletet tükröz, ugyanakkor mint beszámolótartalom, valójában nincs korlátja annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
1
2
3
7