Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére, hogy a szerződéssel kapcsolatos meglátásait az ajánlattevőknek az első ajánlattételkor kéri az ajánlatkérő, mely bevett gyakorlat a kétszakaszos tárgyalásos eljárások esetében.(Kéziratzárás: 2023. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"

Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet nyertes, hanem az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania ajánlatát. Mivel ez viszonylag ritkán fordul elő a hazai gyakorlatban, fontos, hogy az ajánlatkérő körültekintően járjon el, és a részek elnyerésének sorrendjét előre határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...volna joga egyes dokumentumokat nem elektronikus úton eljuttatni az ajánlattevők részére, ezzel kapcsolatban egyelőre nincs hazai jogorvoslati gyakorlat. Vélhetően, ha az ajánlatkérő nem megfelelően indokolja, vagy a jogalap, ami miatt nem elektronikusan juttatott el dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését mérlegelés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetett -kérdésben szereplő – ajánlás túlterjeszkedik a Kbt. nyújtotta kereteken, az nemegyértelmű, és alkalmas a piaci szereplők gyakorlatának deformálására, annakellenére, hogy az ajánlás éppen a gyakorlat egységesítése érdekében született.Mivel a KT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.