Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a Hatóság által az EKR-ben közzétett nyilvántartás alapján ellenőrizni."A nem hazai letelepedésű ajánlattevők esetében ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azonos a szabály, mint a hazai letelepedésű ajánlattevők esetében, azaz a c) pontot az EKR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattétellel összefüggő nyilatkozatok és egyéb dokumentumok helyettesként történő aláírására. A Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat tükrében ez a képviseleti jog létesítésének akár jogszerű módja is lehetne, hiszen a Legfelsőbb Bíróság BDT 2009/2023....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. Így külön nyilatkozatok benyújtására már nem lesz szükség.A kérdés vonatkozásában gyakorlatilag a hazai szabályozás nem engedi meg az érintett ajánlattevő kizárását, hanem kezeli az alvállalkozó-csere helyzetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a kötelező kizáró okok közül az alábbi kettőről lehet szó.A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a szándékosságnak nem feltétlenül szükséges fennállnia a hamis adatszolgáltatás megállapításakor. Ez az eset és a hazai joggyakorlat is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyilatkozattétel során az ajánlattevőknek komolyan foglalkozniuk kell annak kockázatával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.A fenti gyakorlat tehát lehetővé teszi a szakember vizsgálatának akár párhuzamosan alkalmassági követelményként és értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] ...során következett be, nincs relevanciája, hiszen az öntisztázásra ebben a kizáró oki csoportban is lehetőség van. A nemzetközi gyakorlat egyelőre igen gyér ebben a kérdéskörben, a KH saját gyakorlata egyre több sikeres határozatot eredményez, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...által bevezetett, új 62. § (1) bekezdés q) pontja olyan kizáró okot tartalmaz, melynek nem egyszerű utánanézni, ajánlatkérőként gyakorlatilag önállóan lehetetlen.Az új rendelkezés szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését mérlegelés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2