"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...melyet nem végeztek el. Ennek megfelelően olyan tartalmat vesz át, mely valójában nem felel meg az eredeti műszaki tartalomnak, azaz gyakorlatilag szerződésmódosítás nélkül változtatja meg a szerződés tartalmát. Mivel ebben az esetben szerződésmódosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Bíróság megengedő véleményére, ami a közbeszerzésben építési beruházásnak minősült. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában egyelőre nagyon kevés hasonló ügyben született...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően

Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
Részlet a válaszából: […]  Ha a szerződésből indulunk ki, akkor ketté kell bontani aszámlát, ami egyben a Kbt. logikájából is következik. Ha azonban a szállítómegelőlegezi az alvállalkozói kifizetéseket, azon nyilatkozattal együtt, melyarról szól, milyen összegre és mely alvállalkozók jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Előlegfizetés kizárásának alapja

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 305. §-a rendelkezik a közbeszerzési szerződésselkapcsolatosan a teljesítés és a fizetés kérdéseiről. Az új rendelkezések 2010.szeptember 15-étől hatályosak. Ezek a szabályok, véleményünk szerint, kógensjellegük miatt már nem teszik lehetővé előleg fizetését....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.