14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában
Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
2. cikk / 14 Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás
Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
3. cikk / 14 Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése
Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
4. cikk / 14 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
5. cikk / 14 Jogorvoslati eljárások díja
Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
6. cikk / 14 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
7. cikk / 14 Beszerzés mennyiségének meghatározása
Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irányadó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntőbizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?
8. cikk / 14 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
9. cikk / 14 Elektronikus ajánlat kizárólagossága
Kérdés: Korábbi gyakorlat szerint hiánypótlási ok volt (túlzott formai elvárás miatt) a hirdetmény-ellenőrzési bizottság részéről, ha elektronikusan is bekértük az ajánlatot. Mikor lehet csak és kizárólag elektronikus ajánlatot benyújtani?
10. cikk / 14 Nagy értékű beszerzések előzetes kontrollja
Kérdés: Hatályba lépett a 1132/2009. Korm. határozat, melynek következtében sürgőssé vált beszerzési eljárásunkat nem tudtuk megindítani. 3 évre tervezett beszerzésről van szó, melynek becsült értéke 118 000 000 Ft. Az idő sürget, válasz pedig nem érkezik a beszerzés időszerűségével kapcsolatban a monitoring-munkacsoporttól. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ez a folyamat akár 1-2 hónapig is eltarthat. A kormányhatározat miatti időveszteség azt fogja eredményezni, hogy nem tudjuk időben elindítani az eljárást, így ellátatlan területekkel, félmegoldásokkal kell számolnunk a későbbiekben. Mire számíthatunk a monitoringbizottságtól, és mit tehetünk ebben a helyzetben?
