Határozatlan időre kötött szerződés

Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 133. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:"133. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...kötni, avagy inkább az egységes beszerzés megvalósításának törvényi feltételei állnak fenn. A következetes döntőbizottsági gyakorlat tükrében szakmai, gazdasági, műszaki, minőségi vagy a szerződés teljesítésével összefüggő más szempontok mérlegelhetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdésének feltételezett sérelmét a tények nem igazolják".Véleményünk szerint ez kifejezetten újdonság a jogorvoslati fórum gyakorlatában, mert így ezek szerint van jelentősége az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők száma és a valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekintjük alvállalkozónak.A Kbt. az építőanyag-eladó fogalmát nem határozza meg, így az értelmezési kereteket a joggyakorlatnak kellett kimunkálnia a piaci szokásokkal és a jogalkotó feltehető szándékával is összhangban. A következetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Becsült érték meghatározása több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetén

Kérdés: Milyen módszert kell alkalmaznia a több szervezeti egységből álló ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása során? Kötve van-e a Kbt.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...elvárásként. Természetesen többletfelelősséget ró az ajánlatkérőre, ha olyan módszert kíván alkalmazni, amelyet az évtizedes esetjogi gyakorlat talaján kikristályosodott normaszöveg kifejezetten nem nevesít. Ekkor ugyanis – jogvita esetén – azt kell majd vizsgálni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...működő vállalkozások esélyei a legjobbak, hiszen esetükben nem merülnek fel árdrágító szállítási, kitelepülési költségek. A gyakorlatban még mindig bizonytalanság övezi, hogy az ajánlatkérő köteles-e összeférhetetlenség miatt kizárni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...történő átruházása. Az üzletág-értékesítést mint jogügyletet először – az üzleti élet követelményeinek engedve – a bírói gyakorlat szentesítette, a régi Ptk.-ból azonban még hiányzott az adekvát jogintézmény. Eseti döntések egész sora bizonyítja ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...kitér arra, hogy "Az iránymutatás a Szerződéseknek, a közbeszerzési irányelveknek, valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...a gyártósor modernizálása során együttesen kezeli maga az ajánlatkérő is a három gépet. Így a 19. § és a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a három gép beszerzése során a becsült érték alapján mind a három tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését mérlegelés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3
4