Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...volna joga egyes dokumentumokat nem elektronikus úton eljuttatni az ajánlattevők részére, ezzel kapcsolatban egyelőre nincs hazai jogorvoslati gyakorlat. Vélhetően, ha az ajánlatkérő nem megfelelően indokolja, vagy a jogalap, ami miatt nem elektronikusan juttatott el dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén

Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)-(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. esetében a kiegészítő tájékoztatásra helyszíni bejárás esetében általában visszautalt a törvény. Az új Kbt., a 2015. évi CXLIII. törvény esetében az alábbi, 56. § (6) bekezdésre történő visszautalás értelmezhető úgy, hogy a helyszíni bejárás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Többváltozatú ajánlat terjedelme

Kérdés: A gyakorlatban mire terjedhet ki a többváltozatú ajánlat? Megoldásra, árra? Véleményük szerint mikor, mely beszerzéseknél érdemes ilyen ajánlatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a többváltozatú ajánlat változatai műszaki szempontból lehetnek eltérőek, azaz mindegyiknek meg kell felelnie valamely minimumkövetelménynek, azonban értékelési szempontok vonatkozásában mindegyiknek összehasonlíthatónak kell lennie a többi ajánlattal. Már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...induló tárgyalásos eljárás hirdetmény- és dokumentációmódosításra vonatkozó részletszabályait tartalmazza. Ezek a részletszabályok gyakorlatilag ismétlik a nyílt eljárás szóhasználatát, lényegük, hogy a két- vagy többszakaszos eljárás első szakaszában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Kötbérmérték saját eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseknél

Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...ütközik a Kbt.-be. Összességében a kreatív mintafelhívás és dokumentáció nagyon sok kérdést felvet, melyeket vélhetően a mindennapi gyakorlat fog megválaszolni az útmutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...kiválasztása eseténalkalmazható módszerekkel és az ajánlatok elbírálásával, azonban az ajánláselsősorban elvi síkon marad, néhány gyakorlati tanáccsal ellátva azajánlatkérőket – KÉ 2010. évi 152. szám; 2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.