Keretmegállapodás folyamatában irányadó szabályok

Kérdés: Milyen rendelkezés mondja ki, hogy egy keretmegállapodásra az annak megindításakor irányadó szabályok vonatkoznak, amikor a keretmegállapodásban folyamatosan új eljárásokat indítok?
Részlet a válaszából: […] ...megindításakor hatályos irányadó szabályok szerint kell lefolytatni a keretmegállapodást."(...) a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az alkalmazandó irányelv főszabály szerint az, amelyik abban az időpontban van hatályban, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Európai Bizottság közbeszerzési szabályokat tartalmazó közleményének kötelező alkalmazása

Kérdés: Találtam egy közleményt, amelyet az Európai Bizottság adott ki, és amely közbeszerzési szabályokat tartalmaz. Köteles vagyok-e alkalmazni, alkalmazhatom-e, amit ebben olvasok?
Részlet a válaszából: […] ...kitér arra, hogy "Az iránymutatás a Szerződéseknek, a közbeszerzési irányelveknek, valamint az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának a Bizottság általi értelmezését tükrözi. Megjegyzendő, hogy az uniós jog kötelező erejű értelmezése végső soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...a gyártósor modernizálása során együttesen kezeli maga az ajánlatkérő is a három gépet. Így a 19. § és a rendelkezésre álló gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a három gép beszerzése során a becsült érték alapján mind a három tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében.Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az abból eredő egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség megakadályozza azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága

Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozza a versenyt. Tehát a tíz év attól függ, hogy milyen szolgáltatásról szól, az alábbi, az Európai Unió Bíróságának gyakorlatából eredő hazai szabályozás alapján:A Kbt. 125. §-ának (8) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Hatóság 2013/141. számú Útmutatója, amely 2013. november 29-én jelent meg. A Hatóság Útmutatója az uniós bírósági gyakorlat alapján, a releváns EUB-ítéletekben fellelhető iránymutatásokra tekintettel dolgozta ki az irányadó szabályokat annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...része közérdekű bejelentésre irányul. Ennek két módja lehetséges a rendelkezésünkre álló döntőbizottsági határozatok és joggyakorlat alapján. Az egyik lehetőség, hogy a kérelmező közvetlenül fordul a jogorvoslati fórumhoz. Az 586/2012. számú ügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott kötelezettség tekinthető, ezért nemjavasoljuk automatikusan a 2/A. § alkalmazását, függetlenül attól, hogy a hazaigyakorlatban igen elterjedt ennek a megoldásnak a kiterjesztése. Amennyiben mégis megkötik közbeszerzési eljárás nélkül aszerződést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...– amelynek legfőbb eredményeit az alábbiakban közöljük -összetettebb képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz ajánlattevőknek a hiányok pótlására, ami azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kötelező dokumentáció biztosítása

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 54. §-ának (3) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.A fenti rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell arról, hogy a kötelezően elkészítendő dokumentáció attól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.