Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása érintheti-e az érintett gazdasági szereplők hatékony bírói jogvédelemhez való jogát."Az olasz ügyben az olasz bírói gyakorlatból következik ugyanis, hogy "kivételesen elismerhető olyan gazdasági szereplő eljáráshoz fűződő érdeke, amely nem nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...volna joga egyes dokumentumokat nem elektronikus úton eljuttatni az ajánlattevők részére, ezzel kapcsolatban egyelőre nincs hazai jogorvoslati gyakorlat. Vélhetően, ha az ajánlatkérő nem megfelelően indokolja, vagy a jogalap, ami miatt nem elektronikusan juttatott el dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtenni, de a (8) bekezdés szerint csak kkv-k meghívására van lehetőség, akik valóban képesek teljesíteni. Erre a döntőbizottság gyakorlata egyértelműen rámutat, tehát valódi potenciális teljesítő feleket kell az ajánlatkérőnek felmutatnia, nem csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.