Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...hiányainak pótlásáról szólna, amely az eredeti nyilatkozat tulajdonképpeni kiegészítésére irányulna. Az irányadó döntőbizottsági gyakorlat szerint a nyilatkozat hiánya megkülönböztetendő a nyilatkozat hiányosságától, mert az első esetben maga a dokumentum hiányzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásra anélkül, hogy bármilyen összhang lenne az egyesszabályok között. Fenti esetben a közbeszerzési piac rutinja, gyakorlatakialakítja a megoldást addig, amíg a jogalkotó nem lép a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Elektronikus árlejtés több szakaszban

Kérdés: Lehetőség van-e arra, hogy az ajánlatkérő több szakaszban bonyolítsa le az elektronikus árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...egy későbbi időpontban is történhet, melynek során újabbajánlatokat tölthetnek fel ajánlattevők. Mivel a kormányrendelet és a gyakorlategymásnak ellentmond, így a valóságban ajánlattevők nem töltenek felindulóadatokat közvetlenül a rendszerbe, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...legalább akövetkező feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőlegvezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, ésigazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladatellátására:– felelős műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselőjének, valamint ateljesítésben részt vevő felelős műszaki vezetőinek végzettségét, képzettségétés gyakorlati idejét,– a teljesítésben részt vevő szakemberek létszámadatait végzettség,illetve képzettség szerinti bontásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésekrevonatkozott volna, de jelenlegi értelmezése szerint kiterjesztően kellalkalmaznunk azt. Az új szabályok várhatóan további gyakorlati nehézségeketjelentenek majd – gondolunk itt a kötelezően alkalmazandó bírálati szempontokbevezetésére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Részvétel dokumentáció beszerzése hiányában

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásban kötelező jelleggel írja elő aKbt. 54. §-a, hogy az ajánlatkérőnek dokumentációt kell készítenie.A dokumentáció rendeltetése, hogy a megfelelő ajánlattételtelősegítse. A dokumentáció tartalmazza az igazolások, nyilatkozatok jegyzékét,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem "hiánypótoltatható" – összevetve a Kbt. márismertetett 88. §-ával. A Kbt. az ajánlati biztosítékot ebből a szempontbólgyakorlatilag elkülönítetten kezeli, az nem az ajánlat eleme, hanem – mint írtuk– annak a feltétele, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
2