EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenségét nem eredményezheti, így a hiánypótlási felhívás nem sérti a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdését. Ezzel a döntéssel gyakorlatilag az EEKD III. részének kitöltését nem teszi szükségessé a jogorvoslati fórum, még olyan mértékben sem, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszából: […] ...későbbiekben, ha továbbra is az ajánlatkérő döntésén múlik a figyelembevétel, ennek vélhetően együtt kell járnia a Döntőbizottság gyakorlatának változásával, amely a kizáró okra egyértelműen utal. Ennek hiányában az ajánlatkérőnek ismernie kell az adott esetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...által bevezetett, új 62. § (1) bekezdés q) pontja olyan kizáró okot tartalmaz, melynek nem egyszerű utánanézni, ajánlatkérőként gyakorlatilag önállóan lehetetlen.Az új rendelkezés szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Öntisztázás lehetősége eltiltott gazdasági szereplő esetében

Kérdés: Az öntisztázás intézménye nehezen értelmezhető bizonyos kizáró okok esetén. Különösen kérdéses, hogy egy jogerős határozatban a közbeszerzési eljárásokban való részvételtől eltiltott gazdasági szereplő jogosult-e élni az öntisztázás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...fel elsődleges kérdésként, hogy más hatóság határozatát kell esetleges felülvizsgálni öntisztázás keretében.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését. Az öntisztázás módja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásávalkapcsolatban nincs hasonló lehetőség a Kbt. szerint, azonban a Döntőbizottsággyakorlata értelmében nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben azajánlattevő később alakult, és nem képes teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"

Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a minősített ajánlattevők jegyzéke azalkalmassági kritériumok vonatkozásában azonos kötelezettségeket határoz megminden beszerzési tárgy vonatkozásában, mégpedig becsült értéktől függetlenül. A közbeszerzési törvény 12. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...mégpedig a megkötést követően haladéktalanul, továbbá öt évig folyamatosanelérhetővé kell tenni azt. Fentiek alapján tehát gyakorlatilag minden olyan adat isnyilvános lesz, mint például az üzleti titkot nem tartalmazó része a nyertesajánlatnak, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.