Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdésének feltételezett sérelmét a tények nem igazolják".Véleményünk szerint ez kifejezetten újdonság a jogorvoslati fórum gyakorlatában, mert így ezek szerint van jelentősége az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők száma és a valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...a névjegyzékbe; ha pedig a névjegyzékben nem szerepel, akkor igazolja, hogy a névjegyzékbe vételhez szükséges végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.Ez ugyanis azt jelentené, hogy az ajánlatkérő szakmagyakorlási jogosultság hiányában a jogosultságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége a részek közötti átcsoportosításra. A két rész így valójában úgy funkcionál, mintha két külön eljárás lenne, azaz gyakorlatilag csak technikailag vannak összekötve, mivel azonos hirdetményben jelentek meg az eljárás megindításának részletei....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet nemzeti rezsimben a közbeszerzési törvény 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A főszabály az, hogy nem csak azért érvénytelen az eljárás, mert az ajánlat az igazolások benyújtása vonatkozásában hiányos, nem megfelelő.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni. Az elektronikus közbeszerzésre átállás olyan változtatást igényel, mely a jelenleg a rendszerben lévő jelentkezők számára gyakorlatilag a részvételi szakasz ismétlését jelentené, vagy esélyegyenlőtlen helyzetet teremtene az újonnan érkező és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...a fentieknél több információ meghatározása nem kötelező, így valójában megfelel a követelményeknek a sorban állás idejének gyakorlatilag nulla mértékű meghatározása, azaz a legrövidebb sorban állás is ennek megfelelően alkalmatlanságot eredményez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító felhívást ténylegesen kiküldi.A címzettekre vonatkozó, 113. § (2) bekezdésbeli szabály az, ami a gyakorlatban sok problémát, félreértést okoz. A rendelkezés első mondatának első fordulata ugyanis azt tartalmazza, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
1
2
3