Keretmegállapodástól eltérő szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként 3 éves keretmegállapodást kötöttünk csomagolási rendszereink javítására, karbantartására. A keretmegállapodás alapján 3 havonta kötünk szerződést a konkrét gépekre. Szerződő partnerünk az előző két negyedévben késve teljesített, emiatt megemelnénk a késedelmi kötbér mértékét a következő időszakokra tervezett szerződésekben. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] ...a konzultáció végén megállapodnak. Az írásbeli konzultáció kapcsán megjegyezzük, hogy ennek részletszabályait a Kbt. nem rögzíti, a gyakorlatban ez leginkább a közvetlen, szóbeli tárgyaláshoz hasonlítható, amelyről jegyzőkönyvet vesznek fel a felek.(Kéziratzárás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a teljesítési határidő pontos változásának feltételei és a változás tartalma egyértelműen és előre rögzítve legyen.A gyakorlatban találhatunk példákat a szerződés időtartamának hosszabbítására (pl. két évre kötött keretmegállapodás egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Keretmegállapodás folyamatában irányadó szabályok

Kérdés: Milyen rendelkezés mondja ki, hogy egy keretmegállapodásra az annak megindításakor irányadó szabályok vonatkoznak, amikor a keretmegállapodásban folyamatosan új eljárásokat indítok?
Részlet a válaszából: […] ...megindításakor hatályos irányadó szabályok szerint kell lefolytatni a keretmegállapodást."(...) a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az alkalmazandó irányelv főszabály szerint az, amelyik abban az időpontban van hatályban, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is foglalkoztunk.A Kbt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására.Kiindulásképpen szükséges rögzíteni, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint az egyszerű e-mail formájában történő jognyilatkozattétel csupán ráutaló magatartásnak minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet hatálya alá került – az 1. számú melléklet kiemelt termékkörébe – a járulékos közbeszerzési szolgáltatás, beleértve a felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...is kkv-nak kell tekinteni, amennyiben a foglalkoztatotti és az árbevételi feltételeknek, azaz a 3. §-ban foglaltaknak megfelel. A nagyon gyakorlatias kérdés arra utal, hogy alkalmazandó-e a 4-5. §, amennyiben az önkormányzat cégét kkv-nak tekintjük.Véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...amely értelemszerűen a teljesítéselodázásához vezet. Ennek szellemében fontos, hogy a törvényalkotók figyelemmellegyenek erre a gyakorlatra. Erre utal a Kbt. 305. §-a hosszabb határidőmegállapításával, amelynek értelmében az ajánlatkérőként szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] ...abírálóbizottság témakörénél az alábbiak szerint:A bírálóbizottság – a tervpályázat tárgyában magas szintűelméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete- a kiíróval kötött megállapodás szerint végzi munkáját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...A rendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abírálóbizottság – a tervpályázat tárgyában magas szintű elméleti és gyakorlatiismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete – a kiíróval kötöttmegállapodás szerint végzi munkáját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.