Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § (7) bekezdésének szövege az Európai Unió Bíróságának a C-396/14. sz. ügyben hozott ítéletének következtetéseit jeleníti meg. Az ítélet alapján nem lehet kizárni az olyan változást a közös ajánlattevők csoportjának összetételében, amely egy gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet a válaszából: […] ...és meghatalmazásra vonatkozó szabályainak alkalmazásával a közös ajánlattevők meghatalmazzák az egyik közös ajánlattevőt (gyakorlatban a konzorciumvezetőt), hogy helyettük – akár egy nyilatkozatba foglaltan – megtegye az átláthatósági nyilatkozatot, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...történő átruházása. Az üzletág-értékesítést mint jogügyletet először – az üzleti élet követelményeinek engedve – a bírói gyakorlat szentesítette, a régi Ptk.-ból azonban még hiányzott az adekvát jogintézmény. Eseti döntések egész sora bizonyítja ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

EEKD létrehozásának szükségessége

Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg a követelményeknek, de szkennelt formában egy cégszerűen aláírt EEKD-t tartalmaz, az ajánlatkérő köteles azt elfogadni. Gyakorlati problémát vet fel ugyanakkor, hogy az EEKD előre ki van töltve, így amennyiben az ajánlat benyújtásra kerül, a megnyitott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Alvállalkozói közreműködés tényleges arányának megállapítása

Kérdés: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy az ajánlattevő által megjelölt alvállalkozók ténylegesen az általa megadott százalékban működnek közre, hiszen a közreműködési százalékot nem kell megadnia, csak azt, hogy 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozóról van szó, így viszont nem tudjuk alkalmazni a 25 százalékos szabályt?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályszöveg az alvállalkozó közreműködésénekszázalékos arányát írná elő a közbeszerzés százalékos aránya helyett. Agyakorlatban ez a rendelkezés nyilvánvalóan úgy fog működni, hogy azajánlatkérők előírják a közreműködő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.