Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...járó ellenértéket vegye figyelembe az ajánlatkérő. A módosítás beemelte a jogszabályba az ennek megítéléséhez az Európai Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtenni, de a (8) bekezdés szerint csak kkv-k meghívására van lehetőség, akik valóban képesek teljesíteni. Erre a döntőbizottság gyakorlata egyértelműen rámutat, tehát valódi potenciális teljesítő feleket kell az ajánlatkérőnek felmutatnia, nem csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A két említett, kétszakaszos eljárás első szakaszánaklezárásakor lehetőség van ún. rangsor kialakítására, melyet követően azajánlatkérő előre meghatározott szempont alapján azon ajánlattevőket engedi amásodik szakaszba, akik/amelyek a legjobb eredményt érték el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Gondoljunkpéldául a Kbt. 130. §-ának (6) bekezdésére, amelynek értelmében, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] ...szerint lehetséges. Figyelemmel azonban arra, hogy a kérdésben mégnem alakult ki a közbeszerzési eljárásokban szereplőkre nézve egységesgyakorlat, javasoljuk az ajánlattevőknek, hogy éljenek a Kbt. 121. §-ának (2)bekezdésében vázolt lehetőséggel, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében akkorlehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ha a nyílt vagymeghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján volt eredménytelen. A 92. § b)vagy c) pontjára hivatkozással hasonló esetben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...rendelnie az alkalmasságot kizáró feltételeket, azAjánlás értelmében;– az alkalmassági és az alkalmasságot kizáró feltételeknek agyakorlatban egyértelmű, objektív és ellenőrizhető módon lehetővé kell tenniükaz ajánlattevő, valamint az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.