Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...lenne az adott közbeszerzési szerződés elnyerésére.Mindezekre tekintettel és a Közbeszerzési Döntőbizottság által kialakított joggyakorlat szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania egy adott jogorvoslati eljárásban, hanem magának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthet el a saját maga által meghatározott súly- és egyéb méretkövetelményektől. Mindez a Döntőbizottság következetes gyakorlata alapján úgy általánosítható, hogy az egyenértékűség vizsgálatára vonatkozó követelmények nem értelmezhetőek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdésének feltételezett sérelmét a tények nem igazolják".Véleményünk szerint ez kifejezetten újdonság a jogorvoslati fórum gyakorlatában, mert így ezek szerint van jelentősége az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők száma és a valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a szerződésmódosítás esetében hol van az a határ, amely már nem definiálható közbeszerzési jogsértésként, melyet a joggyakorlat hazánkban rugalmasan alakít.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...működő vállalkozások esélyei a legjobbak, hiszen esetükben nem merülnek fel árdrágító szállítási, kitelepülési költségek. A gyakorlatban még mindig bizonytalanság övezi, hogy az ajánlatkérő köteles-e összeférhetetlenség miatt kizárni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező, összehasonlítható termékére hivatkozik".Az Európai Bíróság C-298/15. számú ügye alapján: "A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik az is, hogy az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás során főszabály szerint nem módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési tevékenységét, a Hatóság elnöke jogorvoslatieljárás-kezdeményezését alátámaszthatja, gyakorlatilag a Hatóság információhoz jutásra vonatkozó lehetőségeit tágítja.Vélhetően ezért kerültek kiemelésre a honlapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3