Keretmegállapodás folyamatában irányadó szabályok

Kérdés: Milyen rendelkezés mondja ki, hogy egy keretmegállapodásra az annak megindításakor irányadó szabályok vonatkoznak, amikor a keretmegállapodásban folyamatosan új eljárásokat indítok?
Részlet a válaszából: […] ...Európai Unió Bírósága C-23/20 számú döntésében is arra az álláspontra helyezkedik, hogy a keretmegállapodás megindításakor hatályos irányadó szabályok szerint kell lefolytatni a keretmegállapodást."(...) a Bíróság állandó ítélkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító hirdetményben – Kbt. 50. § (2) bekezdésének n) pontja.A fenti módosításnak, mely 2017. január 1-jén lépett hatályba, az eredeti célja az indokolás szerint a hirdetmény kötelező adattartalmának csökkentése. "A módosítás indoka, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kartell mint kizáró ok megállapításának feltételei

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a kapacitást biztosító szervezet cserélhető, amennyiben a 62. § (1) bekezdés n) pontja szerint tartozik a kizáró okok hatálya alá.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] ...pontja.Emiatt nem szerepel a GVH közbeszerzésikartell-táblázatában minden olyan ügy, mely alapján a gazdasági szereplő ma már kizáró ok hatálya alá tartozik. Az új szabályok alapján a jogerős kartell megállapítására és bírság kiszabására kell koncentrálni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi (3) bekezdésében pedig jelzi, hogy a nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamra vonatkozó előírás nem alkalmazandó.A hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a legjobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki– a kizáró okok (56-57. §) hatálya alá tartozik;– részéről a kizáró ok (56-57. §) az eljárás során következett be – a) és b) pontok.A (2) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága

Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...A hirdetmény-ellenőrzés tehát várhatóan a Kbt. 125. §-ának (8) bekezdése alapján fogja majd kifogásolni a szerződés hatályának túlzottan hosszú távra történő meghatározását, melybe az opcionális időszak is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezése

Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?
Részlet a válaszából: […] ...j) pontja értelmében aszolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításrólszóló törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy az e törvény szerintieljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény az anyagi fedezet meglétévelkapcsolatosan jelenleg nem tartalmaz elő­írást. A korábbi hatályos rendelkezésekidőközönként tartalmazták az anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezést, de ezidőről időre kikerült a közbeszerzési törvényből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
1
2