Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...(a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/1986/EU végrehajtási rendelet alapján), valamint a nemzeti hirdetményminták [a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a részvételre jelentkezőnek. Ebben kell nyilatkoznia arról, hogy nem áll az eljárásban előírt kizáró ok vagy kizáró okok hatálya alatt, továbbá nyilatkoznia kell arról is, hogy az eljárásban elő­írt alkalmassági követelményeknek hogyan, milyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] ...módjáról.A rendeletek többsége november 1-jén, míg a késve, november 2-án közzétett rendeletek kihirdetésük napján 11 órakor léptek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a közösségi áruk (és nem a közösségi származású áruk) számára kell nemzeti elbánást nyújtani. A korábban hatályos szöveg az áru származása helyett annak vámjogi státusára (közösségi vagy nem közösségi) utalt, ezért volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...biztonsági intézkedést igénylőbeszerzések sajátos szabályait – új Kbt. 182. § (1) bekezdésének 12. pontja.A szöveg azonos a hatályos törvény 404. § (1) bekezdés h)pontjának felhatalmazó rendelkezésével.A végrehajtási rendelet ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó– részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés)nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

EU-s pályázat elnyerése, közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Érdemes-e EU-s pályázatot nyerni, ha utána közbeszerzés-köteles lesz a cég? (Ez egyáltalán nem mindegy.)
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésealapján csak a támogatás miatt és időlegesen lesz közbeszerzés-köteles a cég,és nem is kell ezért bejelentkeznie a Kbt. hatálya alá.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérők -kivéve a törvény 22. § (2) bekezdése, a 241. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...helyett egyegyszerű eljárásrend került kialakításra. Ezen változtatott a jogalkotó, melymódosítások 2010. szeptember 15-én lépnek hatályba. Ennek értelmében azegységes, egy nemzeti eljárásrend, mely eredetileg csak hirdetménnyel indulóegyszerű eljárást tartalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...a 2007. évi LXXVIII.törvény, amely – egyebek mellett – a közbeszerzési törvényt is módosította. Ajogszabály 2007. július 7-étől hatályos rendelkezéseit a jogalkotó beépítette aKbt.-be. Lényeges, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is részei, ha a felek erről nem, vagy eltérőenállapodtak meg.Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben aKonc-tv. hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és akoncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2