Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőkkel kapcsolatos – nem közhiteles – adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy mely rész tekintetében benyújtott nyilatkozatot vagy igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.A 2019. április 1-jén hatályba lépett szabály célja, hogy elegendő legyen egy adott eljárás egy részénél feltölteni a többi rész vonatkozásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító hirdetményben – Kbt. 50. § (2) bekezdésének n) pontja.A fenti módosításnak, mely 2017. január 1-jén lépett hatályba, az eredeti célja az indokolás szerint a hirdetmény kötelező adattartalmának csökkentése. "A módosítás indoka, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel.A korábbiakban egyébiránt 2019. március 31-ig hatályban volt az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya is, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kbt. e-közbeszerzéssel kapcsolatos változásai

Kérdés: Több alkalommal változott a közbeszerzési törvény az áprilisi kötelező e-közbeszerzés hatálybalépését követően. Melyek ezek a változások?
Részlet a válaszából: […] 2018. május 18. napi hatállyal a 2018. évi V. törvény 40. §-a pontosította a Közbeszerzések Tanácsa egy tagjának megnevezését az alábbiak szerint:A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi, új eredménytelenségi ok hatályba lépése a 2017. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] ...felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította.A törvénymódosítást hatályba léptető rendelkezés részletesen kitér a 62. § (1) bekezdés q) pontja alkalmazására folyamatban lévő eljárás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Válasz előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezési eljárásra, tekintettel arra, hogy a korábbi Kbt., azaz a 2011. évi CVIII. törvény hatálya alatt indult közbeszerzési eljárásban kezdeményezték, a 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 197. § (2) bekezdése alapján a korábbi Kbt.-t kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...és az eredménytelenné nyilvánítás lehetőségei strukturáltabban jelennek meg az új Kbt. szabályaiban, mint a korábbi időszakban hatályban volt törvény rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] ...módjáról.A rendeletek többsége november 1-jén, míg a késve, november 2-án közzétett rendeletek kihirdetésük napján 11 órakor léptek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
2
3