Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatályos szabályai az alábbiak szerint az ajánlatkérő feladatává teszik a számítási hiba javítását:A közbeszerzési törvény 71. §-ának (11) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.A fenti szabály alapján nem korlátozható a bevonás, azaz bevonható olyan személy/szervezet, akit/amelyet korábban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Számítási hiba javítása

Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell – Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése.Ehhez képest a 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet az ajánlattevő feladatává teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdésének szabálya alapján a kérdést feltevő elsősorban hiánypótlásban látja a megoldást. Ennek azonban elsősorban a 71. § (8) bekezdés a) pontja a korlátja, mert valójában nem tudjuk, hogy végső ár 28 M Ft vagy 23 M Ft. Ha a felolvasólapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozzon, illetve igazolja a kizáró okok fenn nem állását, mert ezt korábban kell megvizsgálnia az ajánlatkérőnek. Kizáró ok hatálya alatt álló ajánlattevőt ugyanis nem hirdethet nyertesnek az ajánlatkérő, mert ezzel megsértené a Kbt. 56. §-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a közösségi áruk (és nem a közösségi származású áruk) számára kell nemzeti elbánást nyújtani. A korábban hatályos szöveg az áru származása helyett annak vámjogi státusára (közösségi vagy nem közösségi) utalt, ezért volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításaA közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...2012. január 1-jén hatályba lépő törvény több olyantémakört is végrehajtási rendeleti szintre utal, amelyet eddig törvényi szintenszabályoztak. Tekintsük át ezeket a tárgyköröket, néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Aránytalan kötelezettségvállalás közbeszerzési szerződésekben

Kérdés: Szerződések áttekintésekor láttuk, hogy több szerződésben a feladatokhoz képest aránytalanul magas ellenérték szerepel. A szerződéseket természetesen közbeszerzési eljárásban kötötték, és már fél éve folyamatban van némelyik. Utólag léphetünk-e ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...második probléma a határidő. A jogorvoslati határidőtekintetében – a szerződések féléves léte alapján vélelmezve, hogy a korábbanhatályos rendelkezések szerint folytatta le az ajánlatkérő a közbeszerzésieljárásokat – a 2010. szeptember 15. előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Bejelentkezés Kbt.-jogalanyként in-house tényállásnál

Kérdés: In-house tényállás esetén hogyan kell Kbt.-jogalanyként bejelentkezni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő egyébként nem tartozna a Kbt.hatálya alá, a 22. § (1) bekezdés k) pontja alapján jelentkezhet be. Tekintettel a Kbt. 22. § (1) bekezdésének alábbi pontjaira,nagyobb a valószínűsége, hogy az érintett ajánlattevő egyébként a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2