Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű elektronikus másolata formájában.Hasonlóképpen az előző ügyhöz, a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] ...által érintett időszak tizenkét hónapnál hosszabb is lehet.Fentiek feloldására szükséges megvizsgálni a kormányrendelet alanyi hatályát, melyről a jogszabály 1. §-ának (3) bekezdése rendelkezik. Eszerint a rendeletben foglaltakat megfelelően alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése adott lehetőséget az ajánlatkérőnek arra, hogy ilyen módon határozza meg a közbeszerzés mennyiségét. A jelenleg hatályos Kbt. nem ad felhatalmazást arra, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát képező pontos mennyiség megadása helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek választania kell az eltérés irányában, nincs lehetőség mindkettőt meghatározni a Kbt. korábbi és jelenleg hatályos 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott előírása szerint.Ugyanis a Kbt. 46. §-ának (2) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatása nem szolgálhatja azt a célt, hogy aközbeszerzés a XIV. fejezet szerint kerüljön lefolytatásra, vagy kikerüljön atörvény hatálya alól, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a közbeszerzésneka különböző tevékenységek folytatásával összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Szerződés visszterhességének megjelölése

Kérdés: Az üzembentartói jog átruházásáról szóló szerződés kitöltése során – hogy alacsonyabb legyen az ajánlati ár – visszterheset vagy ingyeneset jelöljek meg? Az átruházási árhoz kell-e írnom megjegyzést?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ingyenesnekkellene lennie az átruházásnak. Ennek oka, hogy így nincs közvetlen hatással abeszerzés becsült értékére, hiszen a Kbt. hatálya alá a visszterhes szerződésektartoznak az alábbiak szerint. A Kbt. 5. §-a értelmében a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Külön alkalmassági követelmény az ajánlattevőre és az alvállalkozóra

Kérdés: Lehet-e külön alkalmassági követelményt meghatározni az ajánlatkérőre és alvállalkozójára?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági és pénzügyi helyzetrevonatkozó minimális követelményeknek (alkalmasságikövetelmények), és nem áll kizáró ok (56-57. §) hatálya alatt – a)-d) pontok.Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy, az a)-c) pontok (műszaki,illetve szakmai alkalmasság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...a hatályos szabályt elemezzük, ebben ki vannakzárva a megközelítés szerint azok az ajánlattevők, akik valamilyen szempontbólkapcsolódnak az ajánlatkérőhöz vagy a bírálóbizottsági tagokhoz, illetve azeljárás felhívásának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2
3