22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 22 Eljárás kivételi körök átfedése esetén
Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
3. cikk / 22 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
4. cikk / 22 Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
5. cikk / 22 KEF által kötött megállapodások teljesítése
Kérdés: Igaz-e, hogy a DKÜ új keretmegállapodások alapján szolgáltat, és már nem lehet a KEF-hez fordulni?
6. cikk / 22 301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása
Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
7. cikk / 22 Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján
Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
8. cikk / 22 Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében
Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
9. cikk / 22 Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre
Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
10. cikk / 22 Új szabályok a közbeszerzési szerződésekre
Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?
