Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére tehát továbbra sincshüvelykujjszabály. A hatályban lévő szabályozás egyértelművé teszi, hogy melyesetben kell kérdezni, továbbá körülhatárolja, mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 60. § (1) bekezdése, illetőleg -ha azt az ajánlatkérő előírta – a 61. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáróokok hatálya alá, vagy ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett – a)-i) pontok.Mérlegelési joga van az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszunkat erősíti meg a LegfelsőbbBíróság Kfv. III. 37.163/2005/6. számú döntése (EBH 2005. 1352) is, amely még arégi Kbt hatálya alatt született, de érdemben helytálló. E döntésében az LBelvi éllel kimondta, hogy közbeszerzési ügyben nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás eredetiségére, az építési beruházás, szolgáltatásnyújtásvagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknekés munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy az ajánlattevőnek államitámogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése vagy a 67. §-ának (4)bekezdése szerinti szervezet – a kizáró okok (Kbt. 60. §-a) hatálya alá esik;– részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.