Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetőek elektronikus úton is – c) pont.A (4) bekezdés – 2017. január 1. napjától hatályos szövege – alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható – ahol a közbeszerzési törvény, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a közösségi áruk (és nem a közösségi származású áruk) számára kell nemzeti elbánást nyújtani. A korábban hatályos szöveg az áru származása helyett annak vámjogi státusára (közösségi vagy nem közösségi) utalt, ezért volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...rendezik, hogy a szerződés megszűnik, ha bármely fél felszámolásieljárás, csődeljárás vagy végelszámolás alá kerül. A szerződés hatálybantartására ilyenkor egyébként adójogi szempontból sincs lehetőség, azonban ekérdéskör már kompetenciánkon kívül esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Gyorsított meghívásos eljárás indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyorsított meghívásos eljárás kiírása, egyáltalán: mit takar ez az eljárásfajta? És: kötelező-e indokolni, ha az ajánlatkérő ilyen eljárást kíván alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint. A gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőneknyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a Kbt.60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerintiköztartozások hiányával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okokkal kapcsolatos igazolás gyorsított meghívásos eljárásnál

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a részvételre jelentkezőnekelegendő "egyszerű", azaz nem közjegyzői nyilatkozatot tennie arról, hogy nemesik a kizáró okok hatálya alá, és a köztartozásokkal kapcsolatos hatóságiigazolásokat az eredményhirdetést követő 15 napon belül kell becsatolnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.