Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 71. § (4) bekezdés alapján, ha az ajánlattevő által bevont valamely gazdasági szereplő (például alvállalkozó) kizáró ok hatálya alatt áll, és emiatt az eljárásból kizárják, hiánypótlás keretében az ajánlatkérő felhívására az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...szakemberek szakképesítésének is igazodniakell a közbeszerzés tárgyához.Az ismertetett rendelkezések is 2010. szeptember 15-énléptek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

"Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosítás érinti apénzügyi-gazdasági alkalmasság követelményrendszerét.Amennyiben az ajánlattevő azért nem rendelkezik mérleggel (aszámviteli jogszabályok szerinti beszámolóval) az ajánlatkérő által előírtteljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi eljárásrendben kerül lebonyolításra, mivel egybeszámítvaelérné a közösségi értékhatárt, úgy ez nem ütközik a Kbt. hatályos szabályaiba.Nem javasoljukugyanakkor számításokkal történő alátámasztást és részletes, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.